PREBIOTIKUS HATÁSÚ GYÓGYNÖVÉNYEK
Ugyan csak pár évtizede jelentek meg a köztudatban, de azóta a prebiotikumokat az emésztőrendszer egészségének alapvető építőköveiként tartják számon. Rostok, amelyek táplálják és támogatják a bélflóra egészséges egyensúlyát. Bár a legtöbb prebiotikum növényekből származik, léteznek állati eredetű, gombákból kivont és az ipar által mesterségesen előállított prebiotikumok is. Cikkünk a természetes eredetű, táplálkozással könnyen felvehető és gazdag tápanyagforrást biztosító növényi eredetű prebiotikumokkal foglalkozik.
PREBIOTIKUMOK ÉS EGÉSZSÉGÜNK
A prebiotikumok olyan emészthetetlen rostanyagok, amelyek segítik a jótékony baktériumok növekedését és aktivitását a bélben. Amikor az ember prebiotikumokat fogyaszt, az elfogyasztott rostanyagok, például inulin vagy oligofruktóz, áthaladnak az emésztőrendszeren, érintkezve az emésztőnedvekkel és a bélben található mikroorganizmusokkal. A találkozás révén a rostok hozzájárulnak a jótékony baktériumok, például a bifidobaktériumok és a laktobacillusok táplálásához és szaporodásához, így támogatják a bélflóra összetételének egészséges egyensúlyát.
Milyen pozitív hatásai vannak bélflóránkon keresztül a prebiotikumoknak?
• Az egészséges bélflóra támogatja az emésztőrendszer megfelelő, egészséges működését. Segíti az emésztést és a tápanyagok felszívódását, csökkenti az emésztőrendszeri problémákat, mint például a székrekedést vagy a puffadást és támogatja a jó közérzet kialakulását.
• Az egészséges bélflóra segíti az immunrendszer megfelelő működését.
• A jótékony baktériumok elszaporodása révén a gyulladásos folyamatok nem tudnak végbemenni. A prebiotikumok gyulladáscsökkentő hatása révén az allergiák, az ekcéma kialakulásának esélye is kisebb.
• Kedvező hatásuk van a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma, valamint krónikus betegségek megelőzésében is, úgymint a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás.
• Egyes kutatásokban a prebiotikumok fogyasztása a kalcium felszívódásának és biohasznosulásának támogatásával csökkentette a csonttörések és a csontritkulás kockázatát.
A LEGJOBB NÖVÉNYI PREBIOTIKUMOK
Számos növény tartalmaz prebiotikus hatóanyagokat, mint a fruktánok, frukto-oligoszacharidok. Ezek közé tartoznak például a gyökérzöldségek, mint a cikória és a csicsóka, amelyeknek föld alatti részei gazdagok az inulinban. Hasonlóan jó prebiotikum forrás az articsóka is, aminek nem a gyógynövényként használt része (az articsókalevél) tartalmaz inulint, hanem a zöldségként fogyasztott virágbimbója. Az inulin-tartalmú zöldségek, valamint azokból készült termékek tökéletes alapélelmiszerek a cukorbetegek számára, mivel nagyon alacsony a szacharóztartalmuk.
A csicsóka alacsony szacharóz tartalma révén jól illik a cukorbetegek étrendjébe.
A hagymafélék, például a vöröshagyma és a fokhagyma, póréhagyma szintén jó prebiotikus források, oligofruktóz-tartalmuknál fogva. A pektin egy másik prebiotikus rost, amely gyakran megtalálható az alma és más gyümölcsök héjában. A galakto-oligoszacharidok pedig a babfélékben és más hüvelyesekben fordulnak elő. A banán, a paradicsom, a spárga és a zab is tartalmaz prebiotikus hatású összetevőket.
PREBIOTIKUS GYÓGY- ÉS FŰSZERNÖVÉNYEK
Bizonyos növénycsaládokban kimondottan jellemző a prebiotikus hatású összetevők felhalmozása: a legtöbb prebiotikus hatású gyógynövény például a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. A kutatások alapján az inulinhoz hasonló prebiotikus anyagok szárítás során nem károsodnak, vagy bomlanak, így a gyógynövények nemcsak frissen, de szárítás után is jó prebiotikum-források maradnak, akár teaként, vagy más készítmény formájában fogyasztjuk.
A gyógynövények mellett a különböző fűszernövények prebiotikus, bél mikrobiótára gyakorolt hatása is egyre inkább kutatott terület. Nem véletlenül. A feltételezések szerint a a fűszernövények emésztésre gyakorolt kedvező hatása illóolaj-tartalmukon túl, részben a bélflóra moduláló hatásukon alapul.
Az ipari inulin előállítás a cikóriát használja alapanyagul, amelynek közeli rokona a mezei katáng. A katáng gyökerének hatóanyag összetétele eltér a föld feletti részekétől: 14-18% inulint tartalmaz. Egészségtámogató hatásai nagyrészt ennek köszönhetőek. Támogatja a máj egészségét, elősegíti a zsíremésztéséhez szükséges epefolyadék termelődését, az emésztőrendszer egészséges működését. Ezenkívül hozzájárul a fogyókúra sikeréhez és az egészséges testsúly megtartásához.
A mezei katáng, sok más fészkesvirágzatú gyógynövényhez hasonlóan inulint halmoz fel gyökerében.
A pongyola pitypang, vagy gyermekláncfű, az egyik legismertebb étvágyjavító, epe- és vízhajtó gyógynövény Közép-Európában. Hasonlóan a mezei katánghoz, föld alatti részei oligofruktánokban és más prebiotikus rostokban, például inulinban is, gazdagok. Rostjai a bélben található bifidobaktériumok populációt segítik. A kutatások alapján a pongyola pitypang gyökér inulintartalma évszakonként változik. A tavaszi időszakban csupán 2% körüli, míg az őszi szezonban 40%-os is lehet.
A szintén fészkesvirágzatúak közé tartozó bojtorján rendkívül gazdag biológiailag aktív vegyületekben. Európában alapvetően csak gyógynövényként van jelentősége, de Ázsia sok országában zöldségként fogyasztják saláták, levesek alkotójaként, de liszt és kenyér is készül belőle. Gyökere poliszacharidokon, illóolajon, polifenolokon kívül inulint is tartalmaz, mennyisége a növény virágzása után gyűjtött friss gyökérben a legtöbb, de szárítás után is jelentős marad. Egészségtámogatói hatásainak nagy része összefügg inulin-tartalmával. Támogatja a máj egészséges működését és méregtelenítő funkcióit, a normál emésztést, zsír bontást, a vércukorszintet, valamint a szervezet természetes védekezőképességét.
A fokhagyma prebiotikus fruktánjai szelektíven hatnak a bélbaktériumokra.
A fokhagyma szerves kénvegyületeken kívül, amik aromás, csípős ízét okozzák, vitaminokat, flavonoidokat és fruktánokat is tartalmaz. A prebiotikus fokhagyma-fruktán a fokhagyma száraz tömegének közel 75%-át teszi ki. Kutatások alapján ezek a vegyületek szelektíven hatnak a bélbaktériumokra: a bifidobaktériumok szaporodását serkentik, közben más kevésbé kívánatos patogén fajok növekedését gátolják. Prebiotikus hatása révén elősegíti a normál koleszterinszint, cukoranyagcsere fenntartását, a máj működését, a szív és érrendszer egészségét és támogatja a szervezet védekezőképességét.
A gyömbér sokféle bioaktív összetevőt tartalmaz: illóolajat, poliszacharidokat, polifenolokat, gyantaanyagokat, a prebiotikus hatásáért vélhetően a benne található cukorszerű vegyületek felelősek. Kutatások szerint míg egyes gyulladást okozó baktériumok fejlődését gátolja, addig a bifidobaktériumok és laktobacillusok szaporodását segíti. A gyömbér egészségtámogató hatásainak nagy része összefügg prebiotikus hatásával: támogatja az egészséges emésztést, a vércukorszint fenntartását, az immunrendszer működését és a megfelelő szívműködést. A friss és szárított gyömbérgyökér ugyanúgy használható egészségtámogatásra.
A kurkuma magas fenol- és poliszacharid-tartalma, patogén baktériumok fejlődését gátló hatása és gyomor-bélrendszeri enzimekkel szembeni ellenállóképessége által került a prebiotikus gyógy- és fűszernövényként a köztudatba. Hogy pontosan mely hatóanyag felelős ezért, még nem egyértelmű, de fenolos vegyületein kívül vélhetően poliszacharidjai is részt vesznek a hatásában. Érdemes emiatt kivonatok helyett, a teljes gyökérport tartalmazó készítményt választani! Javítja a bélgát integritását, csökkenti a gyulladás szintet. Így hozzájárul a szív és az érrendszer egészségéhez, támogatja az emésztést, a máj egészségét, az idegrendszer megfelelő működését és még a szervezet allergénekkel szembeni ellenállását is.
A kurkuma prebiotikus hatását több hatóanyag együttes jelenléte okozza.
PREBIOTIKUMOKAT MINDENKINEK?
Vannak olyan betegségek és egészségi állapotok, amik esetén óvatosságot igényel, esetleg nem is ajánlott a prebiotikumok fogyasztása. Az ilyen állapotok közé tartoznak a puffadással, hasi fájdalommal és emésztési problémákkal járó szindrómák, mint az IBS, a SIBO, illetve az úgynevezett FODMAP-okra (Fermentálható Oligo-, Di-, Mono-szacharidokra és Poliolokra) való érzékenység. Az egyes prebiotikumok fogyasztása egyéni érzékenységtől függően fokozhatja a tüneteket, más prebiotikumok pedig kivételesen jól tolerálhatóak. A prebiotikumok fogyasztása óvatosan kezelendő továbbá bizonyos immunhiányos állapotok esetén, például a HIV-fertőzés, vagy kemoterápia során.
A rendszeres prebiotikum fogyasztás fontos része lehet egy egészséges életmódnak és a krónikus betegségek kockázatának csökkentésének. Ha természetes prebiotikus forrásokban gondolkodik, a Javallat készítményei között többféle megoldást is találhat céljai elérésére.
Dr. Kindlovits Sára
fitoterapeuta